Ablakok épületfizikai tulajdonságai

Ablakok épületfizikai tulajdonságai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
december 5th, 2010 · by fenestra.hu · Uncategorized
Ablakok épületfizikai tulajdonságai

Szélállóság és légzárás

A különböző időjárási hatások, ami egy ablakot érhet az ablakfelület síkja és a szél irá­nya által bezárt szögtől függően különböző mértékű szélnyomás vagy szélszívás lehet. Az ellenállóképesség függ az ablak és az erkély­ajtó profilkialakításától, szárnyméretétől, az összefüggő üvegfelületek méretétől, a vasalatoktól, valamint az ablakokon és er­kélyajtókon szükségképpen megjelenő hé­zagok mennyiségétől és tömítésétől. Az ablakok megfelelő rögzítésére és az elhelyezési hézagok tömítésére nagy gondot kell fordítani beépítéskor. A légmentesen zárás igénye lakó- és kö­zösségi épületek huzamos em­beri tartózkodásra való helyiségeinek abla­kainál, erkélyajtóinál nem merül fel, ezt a vo­natkozó előírások nem szabályozzák.

Vízzárás és vízállóság

A szélnyomás gyakran kéz a kézben jár a vízzel, esővízzel. Egy ablak vízzáró képessége függ az ablak felületén lecsurgó víz útjának kialakításától, a szélnyomás következtében becsurgó víz biztonságos kivezetési módjától és termé­szetesen az ablakszerkezet hézagainak tö­mítésétől.

A hőszigetelő képesség

A hőszigetelő képességet a k hőátbocsátási tényezővel vagy annak reciprokéval az -1 hőátbocsátá­si ellenállás értékével szokták jellemezni. Ez két értéktől függ, az üveg és a keretszerkezetek hőszigetelő képes­ségétől és az ablak szárnyai és tokja, valamint a tok és a falazat közötti hézagok keresztmetszeti méreteinek mennyiségé­től és tömítettségétől. A szerkezeti, keresztmetszeti és tömítési ér­tékeknél nem lehet nagy különbséget tenni a fa- és a fémablakok között. Ez az érték sokkal inkább az adott ablaktípus kon­strukciójától, nyitási rendszerétől, vasalataitól és hézagméreteitől függ, mintsem az al­kalmazott anyagoktól.

Hangszigetelő képesség

Ez a tulajdonság igen fontos az ablakokkal és üvegeikkel kapcsolatban. Kétféle hangot kü­lönböztetünk meg a kopogóhangot és a lég­hangot. Ablakok és erkélyajtók esetén a léghangokkal kell valamit kezdeni, ezt befolyásolhatjuk a következő területek változtatásával: üvegezés módja, beépítése, szer­kezeti kialakítása és a hézagok tömítésének minősége. Ha az üvegezés egyrétegű, akkor mint egy membrán(hártya), ereszti át a zajokat. Kétrétegű üvegezésű kapcsolt gerébtokos vagy egyesített szárnyú ablakoknál kedve­zőbb a hanggátlás, de a két réteg üvegnek is van közös határfrekvenciája. Az ablakok hangszigetelő képességét javíthatjuk két- vagy háromrétegű üvegezés kialakításával, és a hézagok maradéktalan tartósan ru­galmas anyaggal való kitöltésével.

Felhasznált irodalom: Koszó József – Ablakok. Budapest, 1988, Műszaki Könyvkiadó

Comments are closed.